Hírek

2009.11.05. Száz évben egyszer nekünk is lehet egy ilyen napunk!      
1956. november 3-án az emberek boldogok voltak és azt érezték, hogy győztek, hogy sikerült legyőzni egy világbirodalmat. Száz évben egyszer nekünk is lehet egy ilyen napunk! - mondta megrendítő visszaemlékezésében Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke Brüsszelben, a Magyar Hullám által rendezett megemlékezésén.

Ünnepélyes és mégis rendhagyó megemlékezést tartott az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság a belga fővárosban. Az ünnepi beszédeket követő kulturális műsor egy páratlanul érdekes művészeti vállalkozásnak bizonyult, amelyben a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vezető színészei, Pregitzer Fruzsina és Petneházy Attila - Tamás Attila zongorakíséretével - megmutatták, hogy iróniával, Márai Sándor és Wass Albert keserűen humoros idézeteivel is lehet méltóságteljesen emlékezni '56 tragikusan felemelő eseményeire.

Szájer József, a Magyar Néppárti Képviselőcsoport vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői kiemelkedő feladatuknak tekintik az 1956-os forradalom emlékékének és szellemiségének megőrzését, ezért minden évben támogatják a Magyar Hullám rendezvényét. Mint mondta, az 56-os felkelők bátorsága, kitartása, lelkesedése és hősiessége a mai napig példaként áll előttünk, és emlékeztet bennünket arra, hogy a szabadságért minden egyes nap küzdenünk kell.


Szájer József

Szájer idézte dr. Mádl Ferenc kifejezetten ez alkalomra, a brüsszeli magyaroknak írt üzenetét is, amelyben a volt köztársasági elnök párhuzamot vont 1956 eszméi és az idén 20 éve kezdődött rendszerváltozás reményteli eseményei között. Mádl Ferenc üzenetét teljes terjedelemben az alábbiakban olvashatják.

Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke személyes visszaemlékezésében felidézte az 53 évvel ezelőtt ugyanezen a napon látott élményeit és érzéseit. Mint mondta, kora reggel az Üllői úti klinikára indult, hogy felkeresse egy sebesült barátját. A Szabadság hídon átkelve, a Kálvin tér felé haladva megragadta az a sokat látott, pénzzel telt láda, amely felett a következő felirat állt: "Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink családjának".


Balás-Piri László

Ez a hangulat uralta a várost, november 3-án az emberek ugyanis boldogok voltak, tervezték a jövőt, illetve azt, hogy újból munkába állnak és építhetik végre az országot saját maguknak - fejtette ki Balás-Piri László.

Az optimizmust és az összefogás erejét szemlélteti a következő, Balás-Piri László által felidézett kép is, amint az Üllői úton egy férfi kiáltozva hívott segítséget egy felborult villamoskocsi visszaállításához. Hirtelen, mondta, legalább harmincan sereglettek oda, akik elkezdték húzni, rángatni a villamost a férfi hozzáértő vezetésével, és rövidesen újra a sínen állt a kocsi, egyfajta jelképként, dacolva azzal, hogy se áram nem volt, és a síneket is elárasztották a romok, az emberek pedig tudták, hogy másnap újra közlekedhetnek majd vele.

1956. november 3-án az emberek boldogok voltak és azt érezték, hogy győztek, hogy sikerült legyőzni egy világbirodalmat. Száz évben egyszer nekünk is lehet egy ilyen napunk! Ezt az érzést azóta se lehetett reprodukálni - mondta megható emlékezése végén Balás-Piri László.

Dr. Hámori József akadémikus, volt kulturális miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy 1956-ban a magyar társadalom a nemes célok érdekében, még a legreménytelenebb helyzetben is képes volt a legnagyobb áldozatra, amint ezt már megtette történelme folyamán annyiszor. A harcban osztály- és felekezeti különbség nélkül részt vett az egész magyar nép.


Hámori József

Annak a tizenhárom napnak talán legmaradandóbb eredménye a visszanyert emberi méltóság, szabadságérzet, s mindennek a boldogsága - folytatta. A tizenhárom nap, a csodálatos forradalom történelmi jelentőségű volt: szabadságharcunk az egész világon megrendítette a kommunista ideológiát és a magyar forradalom melletti kiállást a tisztesség mércéjévé tette. Hámori értékelése szerint 1956 forradalma és szabadságharca legnagyobb nemzeti ünnepünk.

Mint mondta, a nemzet történelmében megfigyelhető, hogy szabadságharcainkat jelentős gazdasági, kulturális és demográfiai fellendülés követte: így történt ez az 1700-as évek elején, a Rákóczi-szabadságharc után, az 1848-as forradalmat követően, és paradox módon az 1956-os forradalmat is kulturális és kis mértékben gazdasági regeneráció követte mind Magyarországon, mind pedig a határon túli magyar közösségekben.


Pregitzer Fruzsina

E regeneráció nagymértékben köszönhető a kultúrának, mert - mint mondta, Márai Sándortól idézve - „Megmentheti-e a nemzetet kultúrája? - Csak az mentheti meg!” Az anyanyelv, a műveltség, a tudás a nagy történelmi fordulóknál, mint amilyen '56 is volt, a hazaszeretet, a szolidaritás, a szabadságérzet iránti vágy egész történelmünket kiemelten jellemezte.

A jelenről szólva Hámori kifejtette, hogy az 1989-es rendszerváltozáskor ugyan látszólag megvalósultak 1956 eszméi, azonban az új fejlődési lehetőséghez jutott ország az EU-hoz történt csatlakozás ellenére sem volt képes kihasználni ezt lehetőséget.

Végezetül, Hámori 1956 eszmei örökségének példaként való bemutatásáról szólt, mint mondta, „a ma oly szükséges szellemi-erkölcsi megújuláshoz fontosnak tartom a magyar történelem sikeresebb korszakainak, így az 56-os forradalom által is képviselt értékeknek felmutatását, amelyek a múltban és a jelenben egyaránt hozzájárultak, hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, gazdagításához.


Pregitzer Fruzsina, Petneházy Attila, Tamás Attila

Csak valódi, 56-ban is képviselt szellemi, kulturális, gazdasági értékek felismerése és felismertetése alapozza meg a jövőt. Azt a jövőt, amelynek reménybeli, sikeres megvalósításához az 1956-os hősök, egyszóval az akkor egységes magyar nemzet fiainak áldozatvállalása mának is szóló, felejthetetlen történelmi útmutatás. Legyünk méltók az 1956-osokhoz, az 56-os magyarokhoz, a magyarság új jövőjének építésében!” - fejezte be ünnepi beszédét Hámori József.


Dr. Mádl Ferenc köszöntője a brüsszeli magyarok 2009. november 3-i megemlékezésére


Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy szeretettel köszöntöm Önöket ezen a szép és tartalmas ünnepségen, amelyen személyesen sajnos nem lehetek jelen. Úgy hiszem azonban, hogy az ünnep közösségteremtő ereje lélekben eltünteti azt a távolságot, amely most elválaszt Önöktől.

Forradalmunkra emlékezni többnyire annak legszebb emlékű napján, október 23-án szoktunk. Ma azonban november 3-a van. 1956-ban még egy napig tartott a szabadság. Mondhatjuk úgy is, hogy erre a napra akkor az összeomlás következett. Tragikus, gyászos nap tehát.

Szerencsésebb sorsú népek bizonyára el is csodálkoznak, hogy a magyarok ilyenkor miért ünnepelnek. Nos, azért, mert nem ünnepelünk, hanem emlékezünk. Nem az évforduló jelezte tragédiára, hanem arra a csodára, amelyet a példátlan bátorsággal, lángoló hittel visszaszerzett szabadság elnyerése jelentett. És emlékezünk a hőseinkre, ismert és ismeretlen hősökre, akik értünk és helyettünk hoztak áldozatot – és akik esetleg mi is lehettünk volna. Így lesz mégis ünnep az emlékezésből.

1956 nemcsak azért rendkívüli jelentőségű évszám történelmünkben, mert nagy történelmi eseményeink közül időben ez áll hozzánk legközelebb, és szerencsére még jó néhányan vagyunk, akiknek személyes emlékeik vannak róla. 1956 forradalmának rendkívüliségét az adja, hogy a sok egyéb mellett a lelkek szabadságát vívta ki. Emlékszünk, és történészek is kimondják olykor, hogy a forradalomnak voltaképpen nem voltak közvetlen gazdasági-társadalmi céljai. Egyetlen igazi, közösen vállalt célja volt: a szabadság.

A magyar forradalmat vérbe lehetett fojtani. A hatalmas áldozatokkal kivívott szabadságot el lehetett rabolni. Sokakban az erőszak a szabadságvágyat is takaréklángra állította. De a szabadságnak önálló élete is van. Embereket el lehet pusztítani, a szabadság azonban idővel elsöpri a gyilkosokat. Ezt érezték, ha nem is vallották be, az 1956. november 4-én visszatérők. És ezért rettegtek éveken át minden október 23-án.

1956-tól 1989-ig volt időnk megismerni az ő félelmük természetét. Október 23-án az rettegett igazán - és mint láthattuk, retteg ma is - akinek a szabadságtól kell félnie. Húsz évvel ezelőtt nem gondoltuk, hogy ilyenek még most is lesznek a hazában.

Idén ősszel nemcsak 1956-ra, hanem egy másik, Európának új arcot adó eseménysorozatra is emlékezünk: 1989 őszére.  Gyakran elhangzott, hogy ekkor váltak valóra a harminchárom évvel korábban álmodott álmok. Mi, magyarok, büszkén emlegetjük egymás mellett 1956-ot és 1989-et. A fegyverrel megvívott forradalmat és a jogi forradalmat.

Képletesen szólva azt mondjuk, és jó néhány német barátunk is így látja, hogy a berlini falat a magyarok kezdték lebontani. Magam is így vélem. De arra kevesen gondolnak, hogy hasonló képletességgel szólva, ez a fal is nálunk kezdett el épülni: 1956. november 4-én.

A mi gyászunk, gyászünnepünk méltóságát az adja, hogy forradalmunk győzelmében, elfojtásában egyaránt a világtörténelem része lett. A forradalomban a Nemzeti dal szívünkből kitörölhetetlen sorai kaptak határozott jelentést. Budapest utcáin és terein ezrek és ezrek hősi harca hirdette, hogy „Rabok tovább nem leszünk!”, és hogy a „magyar név megint szép lesz”, és le tudtuk mosni magunkról a zsarnokságok gyalázatát.

Ezért tudjuk tiszta szívvel, győzelemként ünnepelni levert forradalmunkat. November 4-én is október 23-át köszöntjük, ahogyan október 6-át is március 15. fénye ragyogja be.

Kívánom, hogy a mai megemlékezés mindannyiukban ezt az élményt erősítse, ünnepi fénye segítse Önöket mindennapjaikban!

Budapest, 2009. októberében

 
                                                                 Mádl Ferenc


  Vissza



1848-as megemlékezés Brüsszelben
2019. március 18.
A Magyar Néppárti Képviselőcsoport és a Magyar Hullám Társaság közös `48-as megemlékezése
56-os megemlékezés
2018. november 5.
56-os megemlékezés Brüsszelben
Emlékezés a márciusi ifjakra
2017. március 6.
1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés
e-mail:   
    jelentkezés
Amennyiben szeretne hírt kapni rendezvényeinkről, iratkozzon fel a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság levelezőlistájára!
  Adatvédelmi elveink
Copyright © 2009 Magyar Hullám, Brüsszel    |   Minden jog fenntartva!   |   Hozzáadás a kedvencekhez