Hírek

2010.02.25. Magyarország, 2010: az újrakezdés éve      
A Magyar Hullám meghívására a hazai újságírás két meghatározó személyisége látogatott Brüsszelbe, hogy a közelgő választásokról, a hazai közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekről, és az újrakezdés esélyeiről beszélgessen a belgiumi magyar közösség tagjaival. A beszélgetést Hölvényi György vezette.

Értékek, melyeket minden körülmények között vállalni kell

Csontos János, aki másfél évtizeden keresztül, szinte megszakítás nélkül a Magyar Nemzet mértékadó publicistája volt, tavaly egy új kulturális hetilap elindítására vállalkozott, Nagyítás címmel. A kérdésre, hogy mi ösztönözte a jelen helyzetben egy irodalmi lap beindítását, úgy felelt, hogy vannak értékek, amelyeket minden körülmények között képviselni és vállalni kell, a magyar kultúra pedig ilyen. "Úgy állunk hozzá, mintha Magyarország egy normális táradalom lenne, a lap pedig ehhez az elképzelt közönséghez szól" - foglalta össze elkötelezettségét Csontos.



Az oknyomozás reneszánsza

Bódis András, aki a Heti Válaszban hétről hétre publikált leleplező cikkeivel rámutatott az elmúlt évek legsúlyosabb kormányzati visszaéléseire, és az oknyomozó újságírás műfaját ismét a közérdeklődés előterébe helyezte, saját motivációjáról meglehetős visszafogottsággal nyilatkozott: "Egyrészt, az újságírás is egy szakma, amit tisztességgel el kell végezni, másrészt kell hozzá egyfajta megszállottság is" - hangsúlyozta. "Néhány éve az oknyomozás még baloldali műfajként volt elkönyvelve, amit csak balos orgánumok műveltek, de mára beérett a dolog. Annak, hogy ma naponta visznek börtönbe csalókat, volt egy előjátéka az elmúlt egy-másfél évben. A nyomozóhatóság végre elkezdett nyomozóhatóságként működni, és ez új dolog" - mutatott rá Bódis.

Következményekkel járó ország?

Csontos, utalva Fritz Tamás meghatározására, miszerint Magyarország egy következmények nélküli ország, úgy fogalmazott, hogy egyszer csak elkezdett nálunk is működni a jogállam és a dolgoknak lettek következményei. András működésének következtében a hálózat elkezdett összeomlani - fejtegette Csontos -, elkezdtek arcot kapni a szereplők. Egy olyan hálózatról rántotta le a leplet, amelynek létezéséről mindenki tudott, de addig láthatatlanul volt jelen a társadalomban.

Bódis nem tulajdonít ekkora jelentőséget a médiának vagy saját tevékenységének, ezzel szemben úgy látja, hogy az "urak" elkezdték egymást is feljelentgetni, mert félelemből sok mindenre képes az ember. Mint mondta, az MSZP nevű konglomerátumban egyesek sok érdeket sértettek, ezért elindult egy belső harc. Bódis véleménye szerint a BKV-ügy is a sajtó nyomásának és az MSZP-ben zajló belviszálynak az eredménye.



Csontos mindehhez hozzátette, hogy a szocialisták öngyilkos tempót diktáltak, miközben nem rendelkeztek világos koncepcióval, és nem becsülték meg, hogy nyolc évig voltak hatalmon. Véleménye szerint Magyarország elkezdett egy következményekkel járó ország lenni, mert a belpolitikai harcban elkezdtek jogállami eszközöket is használni. Az SZDSZ-ről szólva Csontos kifejtette, hogy a párt felmorzsolódott és eltűnt, ugyanakkor felelőssége létezik a korrupciós spirálban. A kérdés, hogy a botrány mikor jut el Demszkyhez, aki a korrupt piramis tetején ül.

Apátia és reményteli várakozás


Csontos János szerint a mai Magyarország legjellemzőbb motívuma a válság: egyszerre van az országban gazdasági válság, morális-politikai válság, vezetési válság, amely a társadalomban mélységes kiábrándultságot és apátiát okoz. Véleménye szerint az emberekben eltűnt a bizalom a politikai osztály iránt, ezzel párhuzamosan pedig megjelentek a csodavárók. A Fidesz feladata, hogy alternatívát nyújtson és újjáépítse az országot. Ehhez önbizalmat kell adni az embereknek, hosszú távú programot kell kidolgozni, és a szocialista ötletparádé helyett végre kormányozni kell - nyomatékosította Csontos.

Bódis András némileg derűlátóbban látja a helyzetet, mivel szerinte a változás már elkezdődött. Az apátia szerinte nem egy lemondó, úgyis mindegy-hangulat formájában van jelen a magyar társadalomban, hanem egy felfokozott várakozás és türelmetlenség lett úrrá az embereken, hogy még mintegy 47 napig kell tűrjék ezt a szánalmas korszakot. A változások jeleire utalva megfogalmazta, hogy két éve még elképzelhetetlen volt, hogy meggyanúsítsák és bilincsbe verve vezessék el a kormányzat legkorruptabb prominenseit, míg ma ez vált mindennapossá. Két éve pesszimisták voltunk, de ma már a Népszava is a BKV-ügyről cikkezik - persze nem azért mert átállt, hanem mert védhetetlen botrányról van szó. Bódis szerint a média-egyensúlytalanság terén is történt előrelépés, a baloldali orgánumok jelentősége lecsökkent, és felnövekvőben van egy generáció, amely egyáltalán nem néz kereskedelmi televíziót, nem hagyja magát befolyásolni általuk.



Csontos szerint a baloldali média saját magát is leépíti olyan kínos értékelésekkel, mint amikor a Népszabadság a kiszivárgott Gyurcsány-beszédet szenvedélyes igazságbeszédnek titulálta. "Ekkor kezdett zuhanni, mára egyáltalán nincs mögötte bizalom és hitel" - summázta Csontos.

Bódis szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni az új médiaműhelyek szerepét, óriási eredmény, hogy a HírTV ma képes újrajátszatni egy SZDSZ-elnökválasztást - mondta. A jobboldali média tele van csupa fiatal és lelkes emberrel, akik mára tényezővé tették a néhány éve még lenézett jobboldali médiumokat.

Bódis arra figyelmeztet, hogy korrupció tekintetében önmegtartóztatásra lesz szüksége az új kormánynak, ezért fontos az intézmények átalakítása és felülről is keményen kell fogni a gyeplőt. Úgy fogalmazott, hogy a szocialisták kormányzása alatt megtízszereződött a korrupció mértéke és ára, és bizonyos alakokat már a szocialisták sem tűrnek gátlástalanságuk miatt. "Ennyire nem lehetsz pofátlan, Miki" - karikírozta Bódis a képzelt szocialista politikust, ahogyan rászólt Hagyó Miklósra.

Szélsőséges megoldások

A Jobbik-jelenségről szólva Csontos úgy fogalmazott, hogy a mai napig nem tudjuk mi ez és ki finanszírozza. Nem létezik, hogy mindenki társadalmi munkában dolgozik ebben a pártban, az újságírók feladata, hogy felfedjék a mögöttes szándékokat és mozgatórugókat. Csontos János szerint a Jobbik megerősödésének elsődleges oka, hogy a szocialisták nyolc éven keresztül nem foglalkoztak olyan fontos kérdésekkel, mint a cigánykérdés, ami óriási mulasztás és felelőtlenség.

Bódis úgy fogalmazott, hogy a Jobbikot kitermelte a nyolc év szocialista kormányzás. Nagyon veszélyes a párt, de az ország észak-keleti vidékein élő jobbikos szavazók közül egyet sem ítélne el, mert - mint fogalmazott -, ma ott a területekért folyik a harc a garázda bűnözők és a tulajdonosok közt. A Magyar Gárda ebben a helyzetben lépett színre. A probléma, hogy a Jobbik ugyan rámutat a jelenségre, de nem ad megoldást. Véleménye szerint a "cigánybűnözés" kifejezéssel olyan tisztességes cigány honfitársainkat is megbélyegzik és megalázzák, akik erre nem szolgáltak rá.



Az MDF és Bokros Lajos kapcsolatát Csontos János igen riasztónak ítéli, mint mondta, Bokros ambícióiról sokat elárult, amikor az ÉS-ben 8-16 oldalt bérelt ki magának. Ekkora ambíció elég egy párt megvásárlására is - fogalmazott, majd hozzátette, hogy ez az ambíció veszélyes, mert egy átláthatatlan érdekcsoport áll mögötte, amely nem demokratikus, és egy olyan gazdaságpolitikát képvisel, amely a világot a mai válságába taszította. Sajnálatos, hogy Magyarországon mindig van felvevőpiaca az ilyen politikának.

Bódis az MDF jelenlegi szerepét a Jobbikkal összevetve két hasonlóságra hívta fel a figyelmet: mindkettő a semmiből nőtt ki hirtelen, és mindkettő oroszbarát külpolitikát folytat. Emellett, Bokros is ott jelent meg, ahol űr keletkezett a politikai palettán. Bódis szerint is fontos, hogy fény derüljön a pártfinanszírozás titkaira.

Merre tovább, Magyarország?

Csontos János a hogyan tovább kérdésre határozottan állította, hogy az emberek nem fogják tolerálni az eddigi módszereket, és akár polgárháborús helyzet kialakulását is lehetségesnek tartja, ha nem egy bölcs kormányzás következik. Nem annyira a stílus, mint a tartalmi kérdések a fontosak - vélekedett. Az elszámoltatásnak jogállami módszerekkel kell történnie, minél előbb leltárt kell készíteni az ország valós helyzetéről, és hatékony válságkezelést kell folytatni. A hatékony kormányzás természetesen a felhatalmazás mértékétől is függ - utalva az apatikus lakosság bizonytalan szavazási hajlandóságára.

Bódis András véleménye szerint egy nagyarányú győzelem reménnyel töltheti el az embereket és egy felfokozott, eufórikus állapotban sok mindent meg lehet tenni rövid idő alatt. Április 11-én az apátia megtörhet, de a Fidesznek tudomásul kell vennie, hogy nem kap még négy évet se, ha nem lép fel hatékonyan a korrupció ellen. Tisztességesnek kell lenni, legalábbis meg kell próbálni annak lenni - tette hozzá Csontos János.


  Vissza



1848-as megemlékezés Brüsszelben
2019. március 18.
A Magyar Néppárti Képviselőcsoport és a Magyar Hullám Társaság közös `48-as megemlékezése
56-os megemlékezés
2018. november 5.
56-os megemlékezés Brüsszelben
Emlékezés a márciusi ifjakra
2017. március 6.
1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés
e-mail:   
    jelentkezés
Amennyiben szeretne hírt kapni rendezvényeinkről, iratkozzon fel a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság levelezőlistájára!
  Adatvédelmi elveink
Copyright © 2009 Magyar Hullám, Brüsszel    |   Minden jog fenntartva!   |   Hozzáadás a kedvencekhez